Fax:06/29-410-263   Ajánlat ! 16fős Minibusz bérlés sofőrrel ! 06/30-9775-609

Nézd ki az úticélt-  /tervezésben szállásfoglalásban segítek ha igényled/ - , szedd össze az ismerősöket, rokonokat,barátokat,és kérj árajánlatot itt az Űrlapomon ! klikk IDE ! ÁRAJÁNLAT KÉRŐ ŰRLAP KITÖLTÉSE  


Utazz barátaiddal  mikrobusszal  Hollókőre,Szentendrére - nézd meg a Húsvéti hagyományokat- bérelj minibuszt sofőrrel!

 

A tavasz első hírnöke -- HóvirágKellemes húsvéti ünnepeket kívánok minden idelátogatónak !
 
Húsvét, húsvét története
 Húsvét története,húsvéti locsolkodás, mi köze a nyúlnak a húsvéthoz?, locsoló versek ..

 Fotó:Zengővárkonyi tojásmúzeum

A húsvét története :

 
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban.
 

Tojásmúzeum

A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király.
Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae.
Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt.
Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz.
De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt !"
 
 

Húsvéti patkolt tojásGondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor vajon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni?

Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utána következő első vasárnap lesz a Húsvét.                                                                                                                                                                            Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust.                                                                                                                                                                                                                                                                   Utólsó vacsoraAz úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort.   

 Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).

 

Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.

De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az  új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal. Húsvéti patkolt tojás

 Amennyiben Húsvéti képes-lapot szeretnél küldeni szeretteidnek, barátaidnak KLIKK IDE
 

Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyakorolja.A különbség az, hogy míg régen a kútból húzott vízzel öntötték le a leányokat, ma már falun is szagos vízzel locsolnak.
 
A locsolás helyett néhány észak- és nyugat-magyarországi faluban húsvétkor vesszőzést találunk.
 

Régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játék. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Legegyszerűbb módja, hogy a tojás felületét levéllel burkolják be, s úgy teszik a festékbe; utána a csipkézett levél helye világos színű marad. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dióhéj főzetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot stb. A tojások „írásának" legismertebb módja az, hogy viaszt olvasztanak meg, s a folyékony viasszal a tojás héjára írják a kívánt mintákat. Ha a viasz megaludt, a tojást a festékbe teszik. A színes tojásról a viaszt letörlik, s a helye sárgásfehér marad. Ezt esetleg másfajta színnel színezik. Karcolással készülnek a vakart vagy kotort tojások; a díszítőmotívumokat éles szerszámmal kotorják a tojásra. Még nagyobb ügyességet kíván a patkolt tojások készítése.

Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is. Régen élő kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyilvesszővel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri. Először perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be.

A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, melyhez Zalaegerszegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fűztek.

Családok szokása a gyerekeket megajándékozni, de "trükkös módon" eldugják az ajándékot, amit a Húsvéti Nyuszi hozott nekik .. nagyon kedves emlék marad ránk évente,  a gyerekeknek az ajándék keresése, a felnőtteknek - a gyerekek izgalma,öröme, amit az ajándék keresés okoz nekik ..

 
 

Húsvéti locsolkodás
 
A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára.
A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. (forrás: wikipédia)
 
 

Ez a főleg vidéken elterjed szokás ősi termékenységvarázsló rítusból ered.

 

Régebbi időkben a fiatal legények csapatokban járták a falvakat, és vízzel alaposan meglocsolták a leányzókat. A lányok hálából, hogy nem maradtak szárazak, hímes tojásokat osztogattak nekik.

 

 

Hollóházi hagyományok .. Húsvéti locsolkodás HollóházánPersze a húsvéti locsolóversek sem maradhattak el, népköltészetünk gazdag tárházát kínálja a különböző rigmusoknak.

 

Később ez a szokás is modernizálódott, a fiúk nem csapatokban mentek a lányokhoz, és előkerültek a kölnisüvegek is. A lányok pedig megvendégelték őket, és a locsolókat fáradozásaikért aprópénzzel is megjutalmazták.

Mi köze a nyúlnak a húsvéthoz ?  Húsvéti nyúl mint szimbólum!

 

A keresztény vallásban a húsvétot Jézus Krisztus feltámadásának emlékére tartják.
Nagyböjt idején senki sem ehet húst, csak vizet, kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt.
Amikor a nagyböjt letelik, húsvét vasárnapján a reggeli misén megszentelik az ételt - manapság a báránysült helyett már a sonkát, a kalácsot és a tojást -, s ezután már sor kerülhet az étkezésre, a húsvétra.

A húsvét előtti böjtöt az idővel kialakuló világvallások is átvették, és nemcsak a keresztények, hanem a negyvennapos ramadánnal a muzulmánok is. A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah.

A szó kikerülést, elkerülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent.

A legrégebbi szimbólum a tojás, az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Sokáig csak pirosra, az élet színére festették. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojás jelképe megtalálható az ókori egyiptomiaknál, a perzsáknál, a kínaiaknál, de az ószláv és az ógermán népek is tojást ajándékoztak egymásnak. Ezt átvette a kereszténység is. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik.

Óriás nyúl,hatalmas nyusziFoto:Óriás-nyúl

 A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered.

Nyúl és tojás ősi kapcsolatát abban látják a kutatók, mely a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta.

E különös tulajdonságú állat hozzánk, német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase.

 

Amennyiben Húsvéti lapot szeretnél küldeni szeretteidnek, barátaidnak KLIKK IDE


Locsoló versek : Tovább olvas .. klikk ide a locsoló versekhez⇒..⇒  

 


Pünkösd

Húsvét után 50 nap, és itt a Pünkösd!

Nem csak a Húsvét "mozgóünnep", hanem minden, ami hozzáigazodik, vagyis előtte a Húshagyó Kedd, a Nagypéntek és a többi nevezetes nap, utána pedig- mindenek előtt - Pünkösd ünnepe!

Pünkösd minden évben május 10-e és június 13-a közé esik, hogy pontosan mikorra, az  is a Húsvéttól függ (amely - mint ismeretes: mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első hétvégén van).

Pünkösdi néphagyományok

Pünkösd szombatja is félig ünnep, s a múlt században ezen a napon még általános volt hajnalban, a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a hitben, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás.

Ugyancsak az egészség megőrzése érdekében szokás a pünkösdi rózsát a mosdóvízbe szórni. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.

Sok templomban Pünkösd idején fehér galambot szokás szabadon engedni, a Szentlélek jelképeként.
A házakra pedig friss gyümölcsfaágat, bodzát, nyírfavesszőt kell tenni, mert ezek távol tartják az ártó, gonosz szellemeket.


 

Amennyiben BELFÖLDI UTICÉLOKRA , AJÁNLATOKRA VAGY KÍVÁNCSI, KLIKKELJ ide !

Ha KÜLFÖLDI UTICÉLOKRA, AJÁNLATOKRA vagy kíváncsi ...  IDE KLIKKELJ !

SZERETNÉL fotókat, képeket nézrgetni ? NÉZZ BE A FOTÓGALÉRIÁMBA ! .. Képeslapként bármelyiket elküldheted, amennyben regisztrálsz a weboldalamon! KLIKK ide a Galéria megtekintéséhez !

vissza a címoldalra





 


minibusz.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!